Talentum Baptista Általános Iskola
a keresetlevél mellett, a perfelvételi tárgyalás írásbeli előkészítése szempontjából jelentős, gyűjtőnéven perfelvételi iratként definiált iratokra is részletes alaki és tartalmi szabályokat fogalmaz meg. A formalizmus jegyében a különböző perfelvételi nyilatkozatok különböző perfelvételi iratokban tehetők meg, de csak olyan perfelvételi irat terjeszthető elő, amelyet a Pp. vagy a bíróság engedélyez. Ennek a szabálynak a megsértésével előterjesztett perfelvételi irat hatálytalan, azaz olyannak minősül, mintha előterjesztésre sem került volna. Az írásbeli ellenkérelmet az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén, amennyiben az alperes a negyvenöt napos határidőn belül beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, a bíróság hivatalból és perfelvételi tárgyalás nélkül bírósági meghagyást bocsát ki, amelyben a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezi az alperest. Az írásbeli ellenkérelem tartalma a keresetlevél szerkezetével egyezik meg, azaz bevezető, érdemi és záró részből áll, a törvény meghatározza mind az alaki védekezésre, mind pedig az érdemi védekezésre vonatkozó írásbeli ellenkérelem tartalmi követelményeit, valamint a kötelező mellékleteket is.
Az alperes az írásbeli ellenkérelem mellett a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg, – külön beadványban – viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot terjeszthet elő, amely iratok tartalmi elemeire és mellékleteire az új Pp. -ben meghatározott kiegészítésekkel a keresetlevélre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelemre és a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelemre pedig a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni. Új intézmény a polgári perben a válaszirat és a viszontválasz, amelynek előterjesztésére a bíróság felhívása alapján az írásbeli ellenkérelem előterjesztése után kerülhet sor.
2018. január 1-jén hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, mely koncepcionálisan új alapokra helyezte a polgári perek szabályait. Jelen cikkben az új törvényben alkalmazott legjelentősebb változások kerülnek említésre, különös tekintettel a perfelvételi szak bevezetésével járó újításokra. Az új perrendtartási kódex számos újítással, a kor követelményeihez igazodva kívánja megteremteni a perhatékonyság rendszerszintű biztosítását. Új alapelvként került rögzítésre a perkoncentráció elve, mely alapján a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. A perkoncentráció elvének gyakorlati megvalósíthatósága érdekében az új Pp. bevezette az osztott tárgyalási rendszert, mely – a törvény indoklása szerint – tervezhetőbb és kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Az 1952-es Pp. szerinti egységes perszerkezet ugyanis lehetővé tette azt, hogy a felek az elsőfokú eljárás során bármikor előadják a tény- és jogállításaikat, bizonyítékaikat és indítványaikat és azokat a teljes elsőfokú eljárás során bármikor kiegészíthették, módosíthattak, mely a perek elhúzódásához vezetett.
Az egyéb jogcselekmények tömbben foglalkozunk többek között a polgári bíróság határozatainak joghatásaival, a határidők számításával, a mulasztás igazolásával, a per felfüggesztésével, szüneteltetésével és megszüntetésével, a beavatkozással, valamint az idézés és a kézbesítés szabályaival. A beavatkozás A beavatkozás feltételei, folyamata Önálló és nem önálló beavatkozó Perbehívás A feleken kívül más személyeknek is fűződhet jogi érdeke a per eldöntéséhez. (Erre tipikus példa, amikor az alperestől kártérítést követelnek, de az adott káreseményre érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik, amely alapján - marasztalása esetén - helyette a biztosítónak kell helytállnia. ) Az ilyen személy a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat. A perbe beavatkozóként csak kívülálló személy léphet be, a fél ugyanabban a perben beavatkozó nem lehet. A beavatkozás alapvetően önkéntes, kizárólag az érdekeltek dolga, hogy a beavatkozás lehetőségéről tudomást szerezzenek, és a szükséges kérelmet előterjesszék.
A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem. P23: egyéb beadvány, pl. P20: fellebbezés vagy bírósági meghagyással szembeni. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás nem tekinthető írásbeli. A tárgyalás alapos előkészítése érdekében a felperest a keresetlevél. Keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás és utólagos bizonyítás az érdemi tárgyalási. A polgári per kétféle írásbeli beadvány benyújtásával indulhat általában. Ebben kell részletesen előadni a felperesnek az alperessel szembeni igényét,. Az " írásbeli ellenkérelem " elnevezésű irat, mely a keresetre vonatkozó. Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú. Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató. Emellett a Pp-ben arról. A dokumentum újraküldését a perbíróságtól kell kérelmezni (kezelőirodán telefonon, vagy Pegyéb beadványban írásban). Milyen nyomtatványon kell beadni az ellenkérelmet? Hogyan kell beadni a közigazgatási perben keresetet?