Talentum Baptista Általános Iskola

Talentum Baptista Általános Iskola

Jack Kerouac Úton — Úton – Az Eredeti Tekercs • Helikon Kiadó

Nagy Soha nem lehet elégedett a nap végén az, akit munkaemailek várnak a telefonján Jenny Odell kérdései azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjunk emberek az általa figyelemgazdaságként is hivatkozott online kapitalista térben, a járvány után csak relevánsabbá váltak. Odellel videóchaten beszéltünk a munkakultúra átalakulásáról, a "hasznos" időtöltés problémáiról és avokádó székekről is. Nagy Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében 180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet.

Jack Kerouac: Úton (Európa Könyvkiadó, 2006) - antikvarium.hu

1922. március 12-én született Jack Kerouac amerikai író, a beatmozgalom névadója, az Úton című kultregény szerzője, akinek munkássága olyanokra hatott, mint a Beatles, Bob Dylan vagy Jim Morrison. Spontán, vallomásos írói stílusa pedig műfajt teremtett. Jean-Louis Lebris de Kérouac néven született a massachusettsi Lowellben. Apja sokáig nyomdászként dolgozott, de a gazdasági válság idején elvesztette állását, s attól kezdve különböző szerencsejátékokba fogott, hogy családját megmentse a nyomortól. Próbálkozásai kevés sikerrel jártak, a csalódottság és elkeseredés végül az alkohol rabjává tette. Kerouac életében - bár apjával is jó volt a viszonya - édesanyja, vagy ahogy írásaiban említi: Memere volt a meghatározó személy, akitől a katolicizmus, a misztika iránti fogékonyságot is örökölte. Angolul csak az általános iskolában tanult meg, és kamaszévei végéig gyengén beszélte a nyelvet, anyjával franciául társalgott. Komoly kisgyerek volt, sokat olvasott, és maga is kísérletezett rövidebb írásokkal.

Jack Kerouac: Úton - Az eredeti tekercs - ekultura.hu

A szabadságot. Nem az amerikai álom szabadságát, hanem azt a szabadságot, amit az ember csak maga élhet meg a gondolatai által. Nehezen barátkoztunk meg. Háromszor tettem le az Útont, negyedszerre aztán beszippantott, elvitt egy másik világba, abba az univerzumba, ahol csak a kiválasztottak fordulhatnak meg, és ahol a beatnemzedék szent őrültjei, Kerouac, Ginsberg, Ferlinghetti, Burroughs és Neal Cassady diktálják a tempót és valami megveszekedett jazz szól a háttérben és ahova bármikor vissza lehet térni, de onnan elszakadni soha nem lehet. Azt mondtam, olyan univerzum ez, ahol csak a kiválasztottak lehetnek jelen. Ez igaz is, de itt kiválasztottnak lenni nem kiváltság, hanem elhatározás. Nem kell hozzá más, mint félretenni a konvenciókat, az előítéleteket, vágyni az életre és az élet adta tapasztalatokra, befogadni mások gondolatait, ami által felszabadulnak a sajátjaink és szerteágazva megkezdik útjukat valami egyetemes és közös felé. Az Útont említettem, mert az volt az első találkozásunk, és azt a könyvét legalább hallomásból ismeri mindenki, több generációnak is ez jelentette az előbb említett kiválasztottság-érzést, különösen, hogy a rendszerváltásig ez volt az egyetlen magyarul kiadott műve, és ez is csak a már az amerikai cenzúra által is durván meghúzott változatban.

Jack Kerouac: Úton (idézetek)

Összefoglaló Jack Kerouac (1922-1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője - egyben az 1950-es - 60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd- mindegyiknek ő maga a hőse. Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset - és megszületett a "spontán próza" műfaja. Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker.

Pedig talán nem is ez volt a legjobb, amit írt. A Dharma hobók, a Művésztelep, a Senkiháziak vagy a Gerard látomásai talán még mélyebb nyomot hagy, és talán még magasabbra emel. "Ez nem írás, ez gépelés" – mondta munkáiról Truman Capote, és bár szavait nem dicséretnek szánta, igaza volt. Mert Kerouacot nem gátolták meg "gépelésében" a korabeli irodalmi igények, tiszta maradt, gondolatai nem szorultak formák és elvárások közé. Prózája éppen azért művészi, mert nem az – nem holmi mások által támasztott korlátok közé szorul, de nem is ugorja át őket valamiféle könnyed, pajkos játékossággal, hanem alájuk ás, valahová nagyon mélyre, és úgy robban ki aztán a túloldalukon, folytatva töretlen útját a szabadságba. "Ifjú író voltam, vettem volna nyakamba már az ország útját. Tudtam, hogy mentében látomások, nők várnak, és az útfélen kincset lelek egyszer" – írta. Hogy valóban meglelte-e, amit keresett, nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy jóval többet adott másoknak, mint gondolta volna. Jack Kerouac mára több, mint ikon.

Jack Kerouac: Úton - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu

  1. Dr nyírő melinda warren
  2. Jack Kerouac: Úton (idézetek)
  3. 10 cm kőzetgyapot obi
  4. HAON - 100 éve született a beatmozgalom névadója, Jack Kerouac
jack kerouac úton pdf letöltés

Hallgasd meg Kerouac előadásában az Útont! - Könyves magazin

Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem

Szombaton lenne száz éves Jack Kerouac, a beatnemzedék meghatározó írója, az amerikai próza egyik halhatatlan alakja. És hogy a mai napig aktuális, mi sem bizonyítja jobban, mint leghíresebb műve, az Úton egyik bevezető gondolata: "az érzésem az volt, pusztul a világ". Írhatnék most megemlékezést, méltathatnám kivételes irodalmi pályáját, de nem hiszem, hogy akarná. De akkor mit akarna? Egy pitét a sarki bódéban, úszni egyet a Mississippiben, egy mocskos nagyot bulizni egy fűtől és alkoholtól bűzlő San Franciscó-i lakásban, repeszteni az országúton a megvilágosodás felé vagy egy világot megváltó beszélgetésbe bonyolódni valakivel, akiről úgy gondolja, tanulhat valamit tőle. Meg azt akarná, hogy mondjam el neki, mit jelent a világnak. Itt feneklene meg a dolog, mert ugyan nem elhanyagolható, hogy a világnak mit jelent, sokkal inkább az számít, hogy mit jelent az embereknek, méghozzá egyenként. Mert akármilyen furcsa, ugyanazt jelenti egy amerikainak, egy svédnek, egy franciának, de még egy magyarnak is, itt, az egykor kommunizmustól, Putyin-előd diktátoroktól, Varsói Szerződéstől terhelt Közép-Kelet Európában.

Pdf letöltés

Mindeközben írónak készült, azt remélte, hogy ez lesz a fő megélhetési forrása. 1950-ben meg is jelent a The Town and the City című regénye, amelyre a kritikusok felfigyeltek ugyan, mégsem lett sikerkönyv. Munkásságával valóságos mítoszt teremtett A kiugrásra 7 évet várnia kellett, ezalatt Neal Cassady társaságában beutazta az országot. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltése mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve – foglalta össze az író az alapötletet. A könyvet egy 37 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítania. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így 1951 áprilisában, 20 nap alatt be is fejezte művét, de a jócskán megkurtított kiadásra 1957-ig várnia kellett. Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott, a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról.

Neal őrülete a "szent őrület", a megérzés teljességének élménye. Az őrület, ami nélkül nem születik művészet – mondanám, de nem lenne igazam. Hiszen Neal bármennyire inspiráló, az alkotást tekintve impotens. Hiszen Jack, az író (a művész) nem "szent őrült". Neal a hős, Jack a krónikása. Jack hallatlanul őszinte, az irodalomban oly ritkán láttatott cselekvésképtelen, lúzer mivolta a legtisztább művészi pozíció. A "hősök" cselekszenek, míg a történeteiket a lúzerek írják, ha olykor azt is el szeretnék hitetni velünk, hogy ők voltak a "hősök". Nem utolsó sorban az Úton sikerének ez az egyik oka, hiszen akármennyire is fáj, a legtöbbünknek zsigeri szinten könnyebb Jackkel azonosulni – az ő "tanúság-pozíciójával", a saját kételyekkel tömött, habozó csetlés-botlásával, amely hagyja megát tovasodorni Neal tornádó-személyiségének "szele" által mindenféle helyzetbe. A helyzetekbe, amelyekre Jack emlékszik – mert Neal a megérzés, a beleélés mellett másra egyre kevésbé képes, mondhatnám úgy: folyvást a regény végi szétesett, beszédképtelen állapot felé utazik.

Jack Kerouac tehát a tanú, Úton című regényében annak a tanúja, hogy valaki legalább időnként "kizuhant az időből" a maga nirvánájába. Ha e kizuhanás – mint azt annyi nemzedékkel beatnik-ek és hippik után keservesen megtanultuk – mindent magával rántó, önpusztító gesztus is, amelynek értelme alig több, mint a kényszerű konszolidációnak. Kerouac fájdalma volt, hogy a könyvét nem az új, kísérletező, "lélegzet-ritmus" alapjain álló spontán prózaként, hanem egyfajta programregényként kezelték. Az eredeti tekercs kiadása talán alkalmat ad erre is, hogy a könyvet végre az irodalmi értékeiért becsüljék, talán lekopik róla a manifesztum-jelleg. Talán végre oda kerül, ahova annak idején a szerzője szánta: az irodalomba.