Talentum Baptista Általános Iskola
2021. márc 2. 12:33 Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke, a Második Reformkor Alapítvány nevében jelentette be március 14-én induló kezdeményezésüket /Fotó: RAS-Archívum A Vona Gábor, egykori jobbikos elnök nevével fémjelzett Második Reformkor nevű alapítvány online népszavazást készül indítani március 14-én arról, hogy a jövőben a külföldön élő és dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben. A szervezetnek ez az első nagyszabású akciója és kezdeményezése, amelyet a Facebook-oldalán élőben jelentette be a politikus. A bejelentés a Lánchíd közelében, szabad téren történt, hansúlyozottan ezzel is jelképezve az összetartozás és a kapcsolat erejét. A jelenleg hatályos választási törvény értelmében ugyanis jelenleg a határon túli magyarok szavazhatnak, de a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön tartózkodó magyar állampolgárok csak személyesen, a külképviseleteken adhatják le voksaika t. Emlékezetes, hogy néhol órákon át kellett sorba állni, ha a szavazatukat érvényesíteni akarták.
Azt mondta, ötletének három célja van: motiválni, jó értelemben provokálni és támogatni a civil szférát, a polgári társadalmat. Vona szerint az ország legsúlyosabb problémája, hogy nincs erős, érdekérvényesítésre képes civil, polgári társadalom, a politika pedig kihasználja ezt. A pártpolitika látja, hogy nincs fölötte civil kontroll – aki pedig fellázad ez ellen, azt eltapossa. Éppen ez ellen dolgozna, szeretné felrázni a civil szférát, és segíteni. "Orbán rendszere is erre épül, hogy nincs civil kontroll. Ha orbán megbukna, akkor újabb Orbán jönne, ahogy Orbán is egy új Kádár János" – mondta. Szerinte mindkét vezető hatalma a polgári Magyarország hiányára épül. Hogy mennyi esélye van, hogy ezek a törvényjavaslatok végül törvénnyé válnak, arról Vona azt mondta: pontosan annyi, mint hogy egy ellenzéki párt mostani javaslatát elfogadja a törvényhozás. Az esély tehát szinte a nullával egyenlő, de szerinte akkor is van értelme a munkának, mert adófizetői pénzbe nem kerül, felrázhatja a civil társadalmat, bátorítást adhat azoknak, akik nem mernek ügyeket felvállalni.
Az első ügy: a pártmentes önkormányzatiság Vona úgy véli, szűkíteni kellene azt a kört, akik jelölteket állíthatnak önkormányzati posztokra. A Második Reformkor Alapítvány vezetőjének javaslata az, hogy ezt a pártok, egyesületek és magánszemélyek számára biztosított lehetőséget a pártok előtt zárják be, így az országos és a helyi politikát bizonyos értelemben válasszák el egymástól. Szerinte a pártok inkább ártanak az önkormányzatiságnak: beszűkítik a vitalehetőségeket; pártszínek alapján megkülönböztet településeket; illetve kontraszelektál, mert a pártok színeiben alkalmatlan "logóparaziták" kerülhetnek az önkormányzatokba, akik eltántorítják az indulástól a tehetségesebb, alkalmasabb, de a "pártdarálót" elkerülni szándékozó helyieket. Vona megemlítette, hogy korábban, még pártelnökként is ez volt a véleménye. Vona Gábor szerint felvetése ezeket a negatívumokat kiszűrné, valamint a helyi közösségeket is aktívabb részvételre sarkallná. Sőt, úgy gondolja, akár az országos politikára is jó hatással lehetne, mert a polgárok azt látnák, hogy mégis lehet az országban értelmes, konstruktív vitákat folytatni, ahol meg lehet ismerni az övéktől eltérő nézőpontokat is.
A provokáció val kapcsolatban azt hangsúlyozta, ezt pozitív értelemben kell venni, a civil szervezeteket és a társadalmat olyan kérdésekben kívánja megszólaltatni, ahol a megszokott, pártos, törzsi komfortzónából ki kell lépniük. Olyan felvetései lesznek – mondta Vona Gábor –, ahol nincs fideszes, jobbikos, LMP-s, MSZP-s, momentumos, DK-s válasz, csak válaszok vannak, melyek "túllőnek a törzsi komfortzónán", a politikusoknak is ki kell lépniük saját pártkereteik közül. A támogatás ról szólva Vona arra helyezi a hangsúlyt, hogy korlátozott lehetőségeit felhasználva "hangszórója" kíván lenni a polgári társadalomnak, azoknak az ügyeknek, amiket felvetnek, amik megtalálják őt a jövőben, ezzel is bátorítva arra a civil szférát, hogy bátrabban hallassák a hangjukat. A felvetendő témákról Vona azt mondta, azok olyan ügyek lesznek, amik a magyar társadalom polgárosodását, a polgári öntudatot, a civil kurázsit erősítik. Az ügyek mentén előremutató vitákat szeretne, ami mentén ki is fog rajzolódni, hogy ő maga mit is ért második reformkor alatt.
A miniszterelnöknek öt oka is van a nyugodt kávézgatásra – vélekedik Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány vezetője, a Jobbik korábbi elnöke, aki az Indexnek írt véleménycikket. Hírösszefoglalónkat ezzel az írással indítjuk. Orbán Viktor megnyugodhat, hátradőlhet, és kérhet egy kávét. Erre pedig Vona Gábor szerint öt nyomós oka is van, ezekről itt olvashatnak részleteket. Orosz katonai alakulatok gyülekeznek az ukrán határ közelében, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államok és Európa tisztviselői körében, ugyanis a csapatok nem hadgyakorlat céljából közelítik meg Ukrajnát. Ma hajnalban csőtörés miatt leállt az orosz gázszállítás Bulgárián keresztül Magyarországra és Szerbiába. A vezeték az északnyugat-bulgáriai Vetrino település közelében tört el. AZ ENSZ főtitkára, António Guterres szerint elég abból, hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk – hangzott el a skóciai Glasgow-ban rendezett klímacsúcson, ahol Áder János köztársasági elnök is felszólalt. Hosszúra nyúlnak Peking karjai, a Kínai Kommunista Párt csápjai Európát is elérik.
A felmérési munkálatok már 1834-ben megindultak, miután az al-dunai szabályozás irányítója, Széchenyi István gőzhajóval letesztelte a Tisza alsó szakaszának hajózhatóságát. Világossá vált, hogy valamit kezdeni kell a végeláthatatlanul kanyargó folyóval, nem beszélve a Tisza hatalmas árterületeiről. Széchenyi ekkor ismét Vásárhelyihez fordult. Vágó Pál festménye az 1879-es szegedi árvízről (Kép forrása: Wikipédia/ Vágó Pál - Somorjai Ferenc anyaga/ CC BY-SA 3. 0) A mérnök a Tisza szabályozási tervére két változatot is készített. Az első a Felső-Tisza vidékén keletkező árvizek megakadályozását célozta meg, míg a második már egy átfogóbb, az egész Tisza-völgyet érintő szabályozási terv volt, amelyet 1846. március 25-én nyújtott be a Helytartótanácsnak. Vásárhelyi tervében 122 kanyarátvágást javasolt, nem véletlenül, hiszen az össze-visszakanyargó Tisza folyási útja a folyóvölgy hosszának kétszerese volt. Az óriási kanyarok átvágásával az árvizek levonulását is meg lehetett gyorsítani. A folyó nagyon lassú lefolyása és csekély esése miatt, a kialakítandó töltéseket pedig úgy tervezte meg, hogy azok ne legyenek túl szélesek, így az irdatlan víztömegnek sebesebb lefolyást biztosítsanak.