Talentum Baptista Általános Iskola
- A házigalamb élelmiszerként manapság egyre népszerűbb. A pecsenyegalambok húsa rendkívül finom rostú, ezért könnyen emészthető, valamint fehérjében is gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitűnően beilleszthető a betegek és a diétázók étrendjébe. Az alternatív és újabb fehérjeforrások, valamint a különleges minőségű hústermékek iránt megnövekedett piaci igények miatt kijelenthetjük, hogy nagy lehetőségei vannak a húsgalamb ágazatnak – fejtette ki a tudományos munkatárs. A kutatócsoport munkájában az AGBK szakemberei mellett PhD- és MSc-hallgatók, valamint galambtenyésztők, gazdálkodók és például múzeumok munkatársak is részt vesznek, akik közé továbbra is várják a tématerület iránt érdeklődőket, akik bekapcsolódhatnak és hozzájárulhatnak a különböző elemekből építkező, de nagyon széles skálát felölelő kutatási programhoz.
Másrészt azért, mert jelenleg nem folyik ilyen képzés egyik hazai egyetemen sem. Ezek az új szakok mind a fejlett, mind a közepesen fejlett világban egyaránt elterjedtek, azaz minden nagyobb, az agrárfelsőoktatással és/vagy gazdaságtudományokkal foglalkozó egyetemen megtalálhatóak (Wageningen University, Iowa State University; University of Hohenheim, University of Ghent stb. ). Ráadásul, ez szakterület a ráépülő doktori (PhD) képzésekben, mint önálló doktori program is igen elterjedt. Már túljutottunk az akkreditáción és megkaptuk az összes szükséges jóváhagyást. Az Agrárközgazdász mesterszakot jelenleg egyedülálló módon csak a Debreceni Egyetem indítja, mivel csak mi rendelkezünk a szükséges szakindítási engedéllyel. Mindkét szaknak a Debreceni Egyetem a szakalapítója, így a sikeres szaklétesítést követően nyújtottuk be a szakindítási kérelmünket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB). A MAB támogató véleményét követően az Oktatási Hivatal (OH) nyilvántartásba vette és engedélyezte a szakok indítását.
09. 01- Dohánykutató és Minőségfejlesztő Intézet (DOKUT Rt. ) DE Agrártudományi Beosztás egyetemi tanár (főhivatású) (2006- professzor emeritus) főigazgató
(csütörtök): délelőtt: Szekcióülések -Poszter bemutató az Aula folyosóján -Növénykórtani -Növényvédelmi állattani -Herbológiai és integrált növényvédelmi délután: Kulturális Programok Debrecen szívében -A Szabó Magda Emlékház felkeresése az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában; -A Munkácsy Krisztus-trilógia () és/vagy a Régi Képtár () megtekintése a Déri Múzeumban Részvétellel kapcsolatos információk: Általános részvételi (regisztrációs) díj: 15. 000 Ft, PhD hallgatóknak 5. 000 Ft Szakember találkozó: 12. 000 Ft Kulturális Program (belépőkkel): 3. 500 Ft Szálláslehetőség: a DAB Székház és a Veres Péter Kollégium 1-2 ágyas vendégszobáiban Jelentkezni lehet Dr. Tarcali Gábor Szervező Bizottsági titkár, vagy Prof. emer. Dr. Kövics György elnök címén: DE MÉK Növényvédelmi Intézet 4002 Debrecen, Pf. 400 telefon (+3652) 512-900/88125 vagy 88220 mellék E-mail:; Homepage
Ennek egyik legfontosabb akadályát a mezőgazdasági termelés humán erőforrásának alacsony iskolázottsági szintje (felsőfokú végzettséggel 3%, középfokú szakirányú végzettséggel mindössze 7% rendelkezik az agráriumban dolgozóknak), valamint magas életkora (a gazdálkodók 60%-a 60 éven felüli) jelenti. A magyar agrár felsőoktatási intézmények nemzetközileg is elismert oktatási, kutatási, szaktanácsadási tevékenységgel és tradíciókkal rendelkeznek. Az egyes egyetemek tudományos területi specializációja, elmélyült oktatási tevékenysége alakult ki az elmúlt évtizedek során, ugyanakkor ezen kutatási eredmények kölcsönös előnyökön történő átadása hiányos és kevésbé intenzív volt. A projekt megvalósítása lehetőséget nyújt az országunk meghatározó agrár felsőoktatási intézményeinek az eddigi szétaprózódott kutatási-oktatási kapcsolatok átalakítására, egységes kutatási hálózat létrehozására, ezzel biztosítva a kor szintjének megfelelő tudású, versenyképes agrár szakember képzésére és a kutatási utánpótlás biztosítására.
Emellett a tanszékünkön írt környezetjogi, munkajogi és szociális jogi témájú tudományos diákköri dolgozatokkal is kezdettől fogva országos helyezéseket érünk el. Első sorban tudományos kutatói feladatokat látnak el (de alkalmanként gyakorlati foglalkozások tartásával, hospitálással közreműködnek az oktatásban is) doktori ösztöndíjasaink: dr. Bagdi Katalin (munka- és szociális jog), dr. Liptai Noémi (agrár- és környezeti jog), illetőleg a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, K 115530 ny. sz. kutatási projekt keretében foglalkoztatott tudományos segédmunkatársaink, dr. Gyüre Annamária Csilla (agrár- és környezeti jog) és dr. Bujdos Ágnes (agrár- és környezeti jog). Tanszékünk kutatási profilja csaknem olyan széles, mint amilyen a gondozott tantárgyaké. Az egyes oktatók bemutatkozása ezeket tartalmazza, így itt csak néhány fontosabb címet emelünk ki: a környezetvédelem alapjogi és eljárásjogi kérdései, a fenntartható energiagazdálkodás szabályozása, klímavédelmi jog, a nyugdíjrendszer reformja, esélyegyenlőség, a felsőoktatási dolgozók munkajogi helyzete.
Szerző: | Közzétéve: 2022. 03. 23. 15:42 | Frissítve: 2022. 15:42 Debrecen - Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A hazai házigalamb-tenyésztés fejlesztése a célja a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában folyó széleskörű vizsgálatoknak. A genetikai és genomikai kutatások a precíziós technológiák bevezetését és a különleges hústermékek fejlesztését is támogatják. Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A gazdasági átalakulás során azonban ez az ágazat összeomlott, és újjáépítése jelenleg is folyamatban van. A versenyképes termékek előállításához, valamint a gazdák piaci támogatásához azonban megkerülhetetlen a K+F tevékenység. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja (AGBK) ezt felismerve indította el tudományos kutatási projektjeit. - Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai néhány évvel ezelőtt hazánkban elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait.