Talentum Baptista Általános Iskola
János atya testvére példájára és segítségével otthont hozott létre az árva gyermekek számára Leányváron. Németh János atya lelkiségére nagy hatással volt Szent Margit és a róla elnevezett sziget, amely abban az időben közigazgatásilag lakóhelyéhez, a XIII. kerülethez tartozott. Müller György atya elbeszélése szerint Németh János gyermekként naponta járt a Szent Mihály-kápolnába ministrálni, vasárnaponként pedig minden szentmisén szolgálatot látott el társaival együtt. János atya később sokszor elmondta, hogy Körmendi Béla templomigazgató mellett jelen volt azon az eseményen, amikor Szent Margit sírját feltárták. Ezzel is magyarázható, hogy mint az esztergomi bazilika kincstárának felelőse szívesen adta át a szent vezeklőövét a Szent Margit-búcsúra. Mi az, ami Szent Margit lelkiségében megragadta? A szentről szóló legendának van egy olyan részlete, amely minden pap életére nagy hatással lehet. Amikor a kolostorban élő szerzetesnők látták, milyen sokat tesz a helyi közösségért, az Egyházért Margit, szemrehányóan megkérdezték tőle, miért törődik olyan sokat vele.
egy évig egy helyben táborozott, így a vízellátás döntő szempont volt. A kutatók másik része a 2Móz 19, 16kk alapján arra gondol, hogy a Sínai-hegynek vulkanikus hegyként kellett működni, mert füstölt, mégpedig úgy, mint a »kemence füstje« és az »egész hegy rengett«. Működő vulkánok viszont nem voltak a Sínai-félszigeten, a legközelebbi a mai Arab-félszigeten feküdt az Akabai-öböl keleti oldalán, MIDJÁN területén. Azok a kutatók tehát, akik a vulkanikus jellegzetességet valódinak tekintik és nem Isten megjelenését kísérő jelenségnek, azoknak nem marad más választásuk, mint hogy a Sínai-hegyet midjáni területen keressék. Ennek bizonyítására a következő érveket hozzák fel: Mózes akkor talált rá az Isten hegyére, amikor apósa juhait legeltette, aki Midján papja volt. A midjániták egyik csoportja a KÉNITÁK, és a Bír 1, 16; 4, 11 Mózes apósát kéninek nevezi. A 2Móz 18, 12 szerint Mózes apósa Jetró, a midjániak papja áldozatot mutatott be Istennek az Isten hegyénél. Utána áldozati lakomát rendezett és csak meghívott vendégként vettek azon részt Áron és a nép vénei.
1) Melyik fogalom került tévesen a hűbériség jellemzői közé? a) robot b) rabszolga c) lovag d) tized 2) Az uradalom melyik része volt közös használatú terület? a) vár b) majorság c) veteményeskert d) malom 3) Hol lakott a jobbágy? a) jobbágytelken álló házban b) várban c) szántóföldön d) kertben 4) Mit adományozott a hűbérúr? a) hűbéri láncot b) hűbérest c) kolostort d) hűbérbirtokot 5) Melyik tevékenység nem tartozott a szerzetesek munkái közé? a) kódexmásolás b) bíráskodás c) tanítás d) gyógyítás 6) Mi nem tartozott a jobbágy kötelességei közé? a) robot b) terményadó c) ajándék d) katonáskodás 7) Kik nem alapíthattak céhet? a) takácsok b) kontárok c) vargák d) csizmadiák 8) Melyik találmány sokszorozta meg az állatok teherbírását? a) kasza b) nyakhám c) nehézeke d) szügyhám 9) Ki volt a nép papja? a) plébános b) pátriárka c) apát d) szerzetes Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól.
Ezen kívül, a szír fordítás Júda és Izrael bemutatására is hatással van. A fordítás szemszögéből ez a nép garantálja a jövőbeli megújulást. A nép életéből két bűnt emel ki: a részegeskedést és a gőgöt. Izajás Pesittája sokkal élesebben bírálja ezeket bűnöket, mint a héber alapszöveg. A tanulmány egy rövid történelmi kitekintővel zárul (5. fejezet), amely a Pesitta-fordítás eredetének kérdését vizsgálja. Az eltérő értelmező fordítások alapján Bodor Attila amellett érvel, hogy Izajás Pesitta-fordítása zsidó környezetből származik. A fordító ugyanis a forrásszöveget az uralkodó zsidó nézetek tükrében értelmezi. Az eltérő fordítási megoldások azonban nem fednek fel további részleteket a fordító vallásos meggyőződésével kapcsolatban. A kutatás eredményeit egy rövid befejezés összegzi (6. fejezet). Ez a disszertáció a bibliakutatás egyik hézagját is kitölti. Mindeddig nem készült olyan monográfia, amely a Pesitta-fordítás teológiai és értelmező karakterét vizsgálta volna. Ráadásul, habár Izajás könyvének értelmező fordításai a Pesitta eredetével kapcsolatos vitákban mindig is fontos szerepet játszottak, ez az első szisztematikus elemzés a szövegvariánsok eredetéről és hatásáról.
Bodor Attila az első, aki a járványügyi helyzetre tekintettel online védte meg disszertációját, magyarként pedig a harmadik, aki doktori fokozatot szerzett az intézet történetében. Témavezetője R. P. Craig Morrison OCarm (Pápai Biblikus Intézet, Róma), bírálói R. Craig Morrison OCarm, Dominik Markl SJ (Pápai Biblikus Intézet, Róma), Jan Joosten (Oxfordi Egyetem) és Benedetta Rossi (Pápai Urbaniana Egyetem, Róma) voltak. A disszertáció Izajás szír Pesitta-fordításának "teológiai profilját" vizsgálja. A teológiai profil kifejezés Michael P. Weitzmantől származik, és a fordítási eltérések alapján kirajzolódó teológiai felfogást jelöli. A korábbi kutatások és a disszertáció módszertanának bemutatása után (1. fejezet), a Pesitta fordítási eltérései kerülnek górcső alá. Ennek kapcsán a dolgozat azt vizsgálta, hogy a Pesitta-fordítás miként mutatja be Izajás könyvének három központi "szereplőjét": Istent (2. fejezet), a Messiást (3. fejezet), valamint Isten népét, azaz Júdát és Izraelt (4. fejezet).
Ezeknek a szenthelyeknek a tisztelete töretlenül fennmaradt még a legnehezebb időkben is. Gondoljunk csak bele, hogy Lengyelországot többször is letörölték a térképről, de a lengyel nép túlélte ezt, és újra és újra képes volt talpra állni. Ebben segítette őket a hitük és ezek a kegyhelyek. A lelkükben teljesen összefonódtak a czestochowai Fekete Madonnával, mivel Máriához kapcsolják népük megmaradását is. Magyarországgal ellentétben a lengyel identitáshoz és magához a lengyel nemzeti öntudathoz hozzátartozik a katolikusság és Szűz Mária tisztelete is. Bese: Nekünk magyaroknak is szükségünk van erre a segítő kézre, amely elvezet bennünket Jézus Krisztushoz (Forrás:) – Mit tanulhattunk mi, magyarok a lengyelektől? – Éppen ezt, hogy hit nélkül nem lehet egy ifjú, boldog és értékálló jövőt építeni. Velünk, magyarokkal sokszor az a baj, hogy elsőnek a saját fejünk után megyünk és miután pár pofont megkapunk az élettől, akkor kapunk észbe, hogy talán lehet, hogy a Jóistenhez kellett volna fordulnunk elsőnek.