Talentum Baptista Általános Iskola
Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól. fejezet, 55. oldal Meghalni olyan, mint kánikulai napon mély tóba merülni. 157. oldal A mondanivalód csak nagyon kevés embert fog érdekelni, de ez így van rendjén. Ne feledd: egy mester értéke nem a köréje csődülő tömeg nagyságával mérhető. oldal
Összefoglaló Mi lenne, ha egy rendkívüli valakire bukkannék, mondjuk egy Sziddhártha vagy egy Jézus jelenne meg most, itt a mi időnkben, és hatalma lenne a világ összes illúziói felett, mert neki megadatott ismerni a mögöttük lapuló valóságot? És mi volna, ha találkozhatnék vele, ha ő is egy kétfedelűvel repülne, és ugyanazon a placcon szállna le, mint én?
k Do? — Vannak filmek, amelyekben ezen a hol ón _ KI ínaafilme et, n.! élsz, És olyanok, amelyekben másokon-. ami cgi a ' Ncm ("ma' hogylmennyi m'ndem rudgnk. ' térben és az időben történik, az mind-mind mon, csak Elaiunkazkflfl lk:íiíággál;, azielratg'mrcy, ugm' _ _,, _ mano na tenn n e. - o mondta. De egy egy ldL'lg rengeteget ta lm, Richard! 92 93 — Mi magunk _ feleltem. kell lűmi a l'illmzalagot a vetllőgépbe. és A: kell — Ex kik a szinéazekl lurlarnr a lencse előtt percről percre... az illúziók- — Mi. nak m és kell ahhoz, hogy tapasztalhasd mi. — Ki az operatőr. a világosító. a nmzilpmg'ató, :. Ezért aztán lefizered az obulusokat. megkapod értük ICL'Vsiedíí. a jegyugynök, ér ki figyel., hogy nagym a legyet, lerelepedsz. megfeledkezel róla, mi törte- ví—gzuk a dolgukat! Ki az, ak: amikor csak tetszik mk a mozin kívul, és elkeulfídik számodra a film. neki, akár a film közepén is kisétálhat. és annyisaur — És igazából senki sem sebcsúl meg? A vél csak nezhet: meg a filmet úlra meg újra, ahanyszur csak paradicsomlé?
Ezt tanultam én a mai napon, és úgy döntöttem, hogy elhagylak benneteket, járja ki-ki a maga útját, úgy, ahogyan az neki tetszik. És a Mester elindult a maga útján, áthaladt a tömegen, és otthagyta őket, és visszatért az emberek és a gépek hétköznapi világába. "
De a lény nem hallgatott rájuk, hanem elszántan elengedte, amibe addig kapaszkodott, mire valóban rögtön forogni, bukdácsolni kezdett, és az áramlás a kövekhez vagdalta. Ám a lény ennek ellenére sem kapaszkodott meg újra, az áramlás így egy idő múlva felemelte a folyómeder fenekéről, és többé már nem ütődött, zúzódott. Azok a lények pedig, akik a folyó alján éltek tovább, és nem ismerték a sodródót, így kiáltottak fel: "Lássatok csodát! Ugyanolyan lény, mint mi vagyunk, de ő repül! Íme a Messiás, aki eljött, hogy mindnyájunkat megváltson! " És a sodródó így szólott: "Dehogy vagyok én Messiás, vagy akkor ti is azok vagytok. A folyónak telik kedve benne, hogy felemeljen bennünket, hogy szabaddá tegyen, ha van merszünk hozzá, hogy elengedjük, amibe kapaszkodtunk. Valódi tennivalónk az utazás, a nagy kaland. " De ők csak egyre azt kiáltozták: "Megváltó", és továbbra is görcsösen kapaszkodtak a kövekbe, és a következő pillanatban a sodródó eltűnt a szemük elől, ők pedig ott maradtak, és legendákat találtak ki maguknak holmi Megváltóról. "
4. fejezet A legkönnyebb elkerülni a felelősséget, ha kijelented: "enyém a felelősség. " 4. fejezet Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. 14. fejezet, 121. oldal Mi magunk vonzzuk magunkhoz, saját életünkbe azt, ami gondolatainkban már megtörtént. Szabad az életem, akár a madáré, de néha magányosnak tetszik. Csak az számít valójában tanulásnak, amit a magam módján tanulok, miközben azt teszem, amit tenni akarok. 34. oldal Azt tanítod a legjobban, amit magadnak kell leginkább megtanulnod. Azért, hogy szabadon, boldogan élhess, fel kell áldoznod az unalmat. Nem mindig könnyű ez az áldozat. 17. fejezet - Semmilyen jó dolog nem csoda, semmi, amiben örömünket leljük, nem álom. - Te azt mondod, hogy a világ álom, márpedig néha örömünket leljük benne. Naplementékben. Felhőkben. Az égboltban. - Nem. A kép álom. A szépség valóság. Érted, mi a különbség? 107. oldal Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz. Cselekedni: bizonyságot tenni arról, hogy tudod.
Volt egyszer, hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó fenekén különös lények éltek. A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk – fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszak – fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte. A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától. Végül azonban az egyik lény így szólt: "Elegem van már ebből a kapaszkodásból. Bár a saját szememmel nem tudok meggyőződni róla, de bízom benne, hogy a folyó tudja, hová folyik. Hagyom hát, hadd sodorjon magával az áramlás, és vigyen, ahová akar. Ha továbbra is itt kapaszkodom, belehalok az unalomba. " A többi lény kinevette, és azt mondták: "Te bolond! Engedd csak el magad, és az áramlás, amelyet oly nagyra tartasz, majd jól megforgat, odavág, és úgy szétmorzsol a köveken, hogy abba hamarabb belehalsz, mint az unalomba! "
Lelkiismereted méri önzésed őszinteségét. Hallgasd figyelmesen. 13. fejezet Ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk. A felhő nem tudja, miért épp erre száll, s miért épp ily sebesen. (... ) Érzi a késztetést: most erre van az út. De az ég tudja az okot és a célt minden felhő mögött, s tudni fogod te is, ha elég magasra szállsz, hogy túlláss a láthatáron. 10. fejezet Megmérheted tudatlanságodat azon, hogy mennyire hiszel igazságtalanságban és sorscsapásban. Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi. 19. fejezet Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra. 5. fejezet Ha annyira vágytok a szabadságra és az örömre, miért nem veszitek észre, hogy nem magatokon kívül kell keresnetek?