Talentum Baptista Általános Iskola
a) A m�gneses indukci�vektor mer�leges a sebess�g ir�ny�ra, ez�rt az elektronra hat� Lorentz-er� is mer�leges a sebess�g ir�ny�ra. Emiatt a sebess�gnek csak az ir�ny�t v�ltoztatja meg, nagys�g�t nem. Az elektron teh�t egyenletes k�rmozg�st v�gez. A k�rmozg�s centripet�lis ir�ny� mozg�segyenlete. Innen a k�rp�lya sugara. A k�rmozg�s sebess�ge �s sz�gsebess�ge k�z�tti �sszef�gg�ssel a k�rmozg�s peri�dusideje. b) Az indukci�vektorok ir�nya a feladat �br�j�ra mer�leges, befel� mutat. Az ionok a gyors�t�fesz�lts�g hat�s�ra, a munkat�tel miatt, sebess�ggel �rkeznek a m�gneses t�rbe. A k�rp�ly�k sugara az a) r�sz miatt. Emiatt a P 1 pontba a kisebb t�meg� izot�p csap�dik be. A becsap�d�s t�vols�ga.
Ismét a jobbkéz-szabály adja meg a B vektor irányát: Ha jobb kezünk kinyújtott hüvelykujja az egyenes vezetőben folyó áram irányába mutat, akkor a begörbített többi ujjunk az áram által keltett mágneses indukció irányát adja meg a vezeték körül. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez most a korábbitól eltérő jobbkéz-szabály! Jobbkéz-szabály B meghatározására Mágneses indukció egyenes tekercsben Egyenes tekercs belsejében a mágneses mezőt homogénnek tekintjük. B értéke a menetszámtól ( N), az áramerősségtől ( I) és a tekercs hosszától ( l) függ:. Áram járta tekercsben gyakran tesznek levegőtől különböző mágnesezhető anyagot, például vasmagot, amely akár több százszorosra is erősítheti a mágneses indukció értékét. A μ r relatív permeabilitás egy arányszám, azt fejezi ki, hogy az új anyag hányszorosra növeli a mágneses mező erősségét:.
Mit jelent a Doppler-effektus? Mit mond ki a Fleming-féle jobbkéz-szabály? Mi az a koppenhágai értelmezés? Ki fedezte fel az "isteni részecskét"? Könyvünk 50 közérthető és lebilincselő esszében foglalja össze a bennünket körülvevő fizikai világot irányító törvényeket, alapelveket, bemutatja felfedezésük körülményeit, jelentőségüket és működésüket. Megismerteti az olvasót ősi és modern, elméleti és gyakorlati, mindennapi és elvont fizikai fogalmakkal, melyeknek segítségével megérthetjük és ezáltal átalakíthatjuk a világot. Joanne Baker felfedi a modern fizika sokszor zavarba ejtő összetettségét Planck törvényétől kezdve Pauli kizárási elvén és Schrödinger híres macskáról szóló gondolatkísérletén át a legújabb húrelméletig, miközben olyan történelmi jelentőségű felismeréseket ismertet, mint Kepler bolygómozgásokat leíró elmélete vagy Newton gravitációs törvénye. A tanulmányok mellett a könyv tartalmazza a legnagyobb fizikusok életrajzi adatait, valamint a kapcsolódó elméleteket kronológiai sorrendben.
Fizika – A gerjesztési törvény, jobbkéz szabály. Lemosható műbőrre nyomva, illetve fóliázott módon, lécezett zsinórozott kivitelben. Mérete: 84 x 114 cm. (Cikkszám: SD-1506) Fizika – Elektromos feszültség és áram. (Cikkszám: SD-1510) Fizika – Fizikai mértékegységek I-II. (Cikkszám: SD-1513) Fizika – Fizikai mértékegységek II. (Cikkszám: SD-1513/II. ) Fizika – Gauss tétel. (Cikkszám: SD-1505) Fizika – Kirchoff törvényei. (Cikkszám: SD-1504) Fizika – Mágneses mező. (Cikkszám: SD-1512) Fizika – Motorok. Lemosható műbőrre nyomva, illetve fóliázott módon, lécezett zsinórozott kivitelben.. (Cikkszám: SD-1509) Fizika – Mozgatásos indukció, Lenz-törvény. (Cikkszám: SD-1503) Fizika – Nyugalmi indukció, Lenz törvény. (Cikkszám: SD-1507) Fizika – Ponttöltések elektromos mezeje. (Cikkszám: SD-1511) Fizika – Potenciálesés. (Cikkszám: SD-1508)
Hogyan változna az $\vec{F}_L$ mágneses Lorentz‑erő iránya az eddigiekhez képest, ha nem proton, hanem elektron haladna a $\vec{v}$ vektor irányába? A Lorentz‑erő vektoros alakja: $$\vec{F}_L=Q\cdot \left(\vec{v}\times \vec{B}\right)$$ Ez alapján ha a mozgó $Q$ töltésünk proton helyett elektron lenne, ettől a $Q$ töltés előjele változna csak meg, ellentétesre. Emiatt a jobb oldallal nem történik más, mint hogy mínusz 1-szeresre változik, így a Lorentz-erő iránya pont ellentétesre módosul a protonos esethez képest. 16. Hogyan változna az $\vec{F}_L$ mágneses Lorentz‑erő iránya az eddigiekhez képest, ha nem proton vagy elektron, hanem neutron haladna a $\vec{v}$ vektor irányába? A neutron semleges részecske, így a $Q$ töltése nulla. Emiatt a Lorentz-erőben az egyik szorzótényező nulla, így semleges részecskékre soha nem hat Lorentz‑erő.
A mágneses indukció vektora Helyezzünk homogén mágneses mezőbe olyan vezetőt (ingát), amely alkalmasint képes elmozdulni. Tapasztalhatjuk, hogy a "kengyel"-t kilöki a mágneses mező, és az erő iránya megváltozik, akár a pólusok, akár az áram-irány megfordításával. Az erő nagysága szembetűnően csökken, ha az indukcióvonalakat, azaz a mező irányát a kezdeti függőleges helyzetből elfordítjuk a vízszintes felé. Tehát akkor a legnagyobb az erő, amikor a B és az I merőlegesek egymásra, az erő iránya az I-B síkra lesz merőleges. A kísérletet két, azonos pólusaikkal egymás mellé helyezett patkómágnessel is elvégezhetjük, így a dupla hosszúságú vezetőre ható erőt vizsgáljuk, amely jó közelítésben az előző kétszerese lesz. Ha a két patkómágnest ellentétes pólusaikkal illesztjük össze, az erőhatás nagymértékben lecsökken. Erősebb mágnest alkalmazva az erő is nagyobb lesz. A kísérletet egy másik összeállításban is érdemes elvégezni. Az áramjárta kengyelt vezessük be egy tekercs belsejébe, úgy, hogy az indukcióvonalak közel párhuzamosan fussanak az árammal.
Könnyen belátható, hogy az egyik áramirányt megváltoztatva a mágneses indukció iránya a másik vezető helyén, és ezzel együtt az erő is ellentétes irányú lesz. Vizsgálódásunkat összefoglalva kimondhatjuk, hogy az azonos irányú áramok vonzzák, az ellentétes irányú áramok pedig taszítják egymást. Az áramerősség egysége A párhuzamosvezetőkben folyó áramok között fellépő erőn alapul az áramerősségNemzetközi Mértékrendszerben 1948-ban elfogadott SI egységének, az ampernek (A) a definíciója. Ekkor rögzítették a állandó értékét pontosan. A szabvány szerint azt az áramot tekintjük 1 A erősségűnek, amely vákuumban az 1 m távolságban levő párhuzamos és azonos erősségű áramot szállító hosszú, egyenes vezető 1 m hosszúságú darabjára nagyságú erővel hat.
Két hosszú, egyenes, áramot szállító vezető egymásra erőt fejt ki, hiszen mindkettő mágneses mezőt létesít. Függesszünk fel lazán két könnyű vezetőt, pl. alufólia csíkot, és vezessünk át rajtuk 2 - 3 A erősségű egyenáramot és figyeljük meg mi történik, ha az áramok egyező, illetve ha ellentétes irányúak! A felfüggesztett vezetők elmozdulása egyértelműen mutatja az áramok irányától függő erőhatást, vonzást egyenlő áramirány, taszítást különböző áramirány esetén. Párhuzamos áramok egymásra hatása Az egyik vezeték (a) áramamágneses mezőt létesít azon a helyen, ahol a másik vezeték (b) van:. A jobbkéz-szabály szerint az indukció a második (b) vezetéknél merőlegesen befelé mutat. Az ebben folyó áram L hosszúságú darabjára ható F erő:. A jobbkéz- szabály szerint ez az erő a két vezető síkjában van és a másik vezető felé mutat. A kölcsönhatás törvénye alapján a másik vezetőre ugyanígy hat egy vonzóerő. Megállapíthatjuk tehát, hogy a két párhuzamos, azonos irányú áramot szállító vezető között vonzóerő hat.
Joanne Baker felfedi a modern fizika sokszor zavarba ejtő összetettségét Planck törvényétől kezdve Pauli kizárási elvén és Schrödinger híres macskáról szóló gondolatkísérletén át a legújabb húrelméletig, miközben olyan történelmi jelentőségű felismeréseket ismertet, mint Kepler bolygómozgásokat leíró elmélete vagy Newton gravitációs törvénye.