Talentum Baptista Általános Iskola
Működése [ szerkesztés] A pufferoldat egy gyenge savat és a hozzá konjugált bázist, vagy ennek sóját, vagy egy gyenge bázist, és a hozzá konjugált savat, vagy ennek sóját tartalmazza. A gyenge savhoz konjugált bázis egy erős bázis, a gyenge bázishoz konjugált sav erős sav. Amfoter (savval szemben bázisként, bázissal szemben savként viselkedik) molekulák oldata is lehet puffer. A sav egyensúlyi állapota a sav-bázis rendszerben: A tömeghatás törvénye miatt még le kellene osztani a víz koncentrációjával, ám ez állandónak tekinthető a viszonylag kevés ion miatt, és összevonható a sav disszociációs konstansával (állandójával). Átalakítva: Tízes alapú logaritmust véve és előjelet váltva: eszerint így (Henderson–Hasselbach-egyenlőség). Ez az egyenlet felteszi, hogy az anyagok aktivitása koncentrációjukkal egyenesen arányos. Ezzel a feltevéssel a pH-ból és a kapacitásból meghatározható a sav és a bázis koncentrációjának aránya. Minél nagyobb a sav és a bázis koncentrációja, annál nagyobb lesz a puffer kapacitása.
Mi a különbség a hígítás és a hígítási tényező között? Hígítás vs hígítási tényező Az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban. A hígítási tényező (hígítási arány) az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata közötti arány. Koncepció A hígítás a koncentráció csökkenése. A hígítási tényező a hígítás mértéke. Meghatározás A hígítást a C1V1 = C2V2 egyenlet határozza meg. A hígítási tényezőt úgy határozzuk meg, hogy az oldat végső térfogatát elosztjuk a kezdeti térfogattól. Mértékegység A hígítás megadja a végső koncentrációt mol / l egységben. A hígítási tényező egységtelen. Összegzés - Hígítás vs hígítási tényező A hígítás és a hígítási tényező nagyon gyakori kifejezés a kémia területén. A hígítás és a hígítási tényező közötti fő különbség az, hogy az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban, míg a hígítási tényező az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata aránya.
A moláris fajlagos vezetés Az elektrolitok vezetését jobban össze tudjuk hasonlítani egymással, azaz a különböző másodfajú vezetőkre vonatkozóan az anyagi minőségükre jellemző vezetést tudunk definiálni, ha az elektródok között a vizsgált elektrolitból azonos anyagmennyiséget helyezünk el. Ha az elektródok között a vizsgált anyagból éppen 1 mol nyagmennyiség van jelen, akkor az így mért, az anyagi minőségre jellemző vezetést moláris fajlagos vezetésnek nevezzük. A moláris fajlagos vezetés jelentősége Az anyagok vezetőképességét nagyon fontos ismernünk. A másodfajú vezetők vezetésének jellemzésére a fajlagos vezetésű alkalmatlan, hiszen az egy adott anyag esetében is erősen változik az oldat koncentrációjának változásával. A moláris fajlagos vezetés azért fontos jellemző, mert az döntően az anyagi minőségtől függ, és híg oldatokban alkalmas különböző anyagi minőségű elektrolitok vezetésének (ellenállásának) összehasonlítására. A moláris fajlagos vezetés mérése A moláris fajlagos vezetés mérés valójában egy ellenállásmérés: a mért ellenállás reciproka adja az elektrolit vezetését.
kazah megoldása 3 éve Hidrolizáló só pH-ja. Az ammónium-klorid savasan hidrolizál, Ha nem ragaszkodsz a részletekhez, akkor a következő képlettel lehet számolni: `K_s` =`10^(-14)/K_b` = `[H^+]^2/(c-[H^+])` `5. 59*10^(-10)` = `x^2/(0. 07-x)` Nem fontos másodfokúra megoldanod, mert a 0. 07 mellett az x elhanyagolható, ezért számolhatsz a `5. 59*10^(-10)` = `x^2/0. 07` képlettel is. Ezt kell megoldani x-re. (Ha másodfokúra oldod meg, akkor csak a pozitív gyök kell) x=`6. 25*10^(-6)` pH = -lg`[H^+]` = 5. 21 A 10-szeres hígításnál ugyanígy, csak c=0. 007 `(mol)/(dm^3)`. 0
Mivel a víz sűrűsége 25 ° C-on körülbelül 1 kilogramm / liter, a molalitás megközelítőleg megegyezik a híg vizes oldatok molárisságával ezen a hőmérsékleten. Ez egy hasznos közelítés, de ne feledje, hogy csak közelítés, és nem érvényes, ha az oldat egy másik hőmérsékleten van, nem hígít vagy nem tartalmaz vízoldható oldószert. Példa: Mi a 10 g NaOH-oldat 500 g vízben való oldatának moláris mennyisége? Megoldás: 10 g NaOH / (40 g NaOH / 1 mol NaOH) = 0, 25 mol NaOH 500 g víz x 1 kg / 1000 g = 0, 50 kg víz molalitás = 0, 25 mol / 0, 50 kg molalitás = 0, 05 M / kg molalitás = 0, 50 m Normálitás (N) A normálitás megegyezik az oldat literenkénti gramm-ekvivalens tömegével. Egy gramm ekvivalens tömeg vagy ekvivalens egy adott molekula reaktív kapacitásának mérése. A normálitás az egyetlen olyan koncentrációs egység, amely reakciófüggő. Példa: 1 M kénsav (H2S04) a savas bázis reakciókért 2 N, mivel minden egyes kénsav 2 mól H + ionokat tartalmaz. Másrészről 1 M kénsav 1 N szulfátos kicsapás, mivel 1 mól kénsav 1 mól szulfátiont biztosít.
Különbség a hígítás és a hígítási tényező között - Tudomány Tartalom: Fő különbség - Hígítás vs hígítási tényező Mi az a hígítás? Mi az a hígítási tényező? Mi a különbség a hígítás és a hígítási tényező között? Összegzés - Hígítás vs hígítási tényező Fő különbség - Hígítás vs hígítási tényező A hígítás és a hígítási tényező az analitikai kémia számításaiban használt általános kifejezések. A hígítás egy adott oldott anyag koncentrációjának csökkenését jelenti az oldatban. Ez a kifejezés folyadékok és gázok leírására egyaránt használható. A hígítási tényező a hígítás mértéke; leírja a hígítás mértékét. A hígítás és a hígítási tényező közötti fő különbség az, hogy az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban, míg a hígítási tényező az oldat végső és kezdeti térfogata aránya. 1. Áttekintés és a legfontosabb különbség 2. Mi a hígítás 3. Mi a hígítási tényező 4. Egymás melletti összehasonlítás - Hígítás vs hígítási tényező táblázatos formában 5. Összefoglalás Mi az a hígítás?
Hígítás után mérjük meg az oldat új térfogatát. Például, ha az oldatot az eredeti térfogatának négyszeresére hígítja, a koncentráció egynegyedre csökken. Ha az eredeti térfogat V1, és a teljes térfogat hígítás után V4, akkor a végső koncentráció V1 / V4 az eredeti koncentráció szorzata. Ezután a hidrogénion-koncentrációt visszaállíthatja a pH-értékre a pH = log alkalmazásával.