Talentum Baptista Általános Iskola
És elég jófej ahhoz, hogy ne féljen a témától, ne eufemizáljon, ezzel is segítve értelmezni a diákokat körülvevő felnőtt világot. Réz András kreatívan és közvetlenül nyitotta meg a filmklubot, Jancsó filmjének bemutatása előtt arról is beszélt, hogy a filmklubban látható filmeket történelmi szempontból is érdemes megvizsgálni, nemcsak kelet-európai szempontból, hanem a nyugat-európai történelmet is fontos figyelembe venni. Beszélt arról is, hogy Luc Besson Lucy című filmjét nézte meg nemrég a moziban, aztán rátért az erős nők filmes karaktereire. Innen egész ügyesen keveredett a Még kér a nép Jancsó-film korszakára, beszélt arról, hogyan viszonyult a társadalom 1971-ben az aktuális rendszerhez, milyen emlékei, tapasztalatai vannak azokból az évekből. Felolvasta a film címét adó Petőfi verset, szóba kerültek a hatvanas évek európai diáklázadásai, Bacsó Péter Tanú című filmje, a fennálló rend kizökkentéséről szóló filmek. "Ez egy ilyen korszak volt" – mondta Réz András, és alátámasztotta azzal a ténnyel, hogy amikor Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjével Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat, abban az évben megosztott helyezéssel két olasz film is nyert Cannes-ban, mindkettő a politikáról szólt (A munkásosztály a paradicsomba megy és A Mattei-ügy).
Csupa kedves csirkefogó. Videó, előzetes, trailer Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film! Ezt írtuk a filmről: Konzervdoboz-gurítás, macskakövön kutyauszítás – Szomjas Györy: Roncsfilm (1992) A 90-es évek közepén, egy kisvárosi filmklubból kijövet, kamaszfejjel azt hittem, hogy a Roncsfilm idővel értelmezhetetlenné válik. Tévedtem. Lencse a periférián – Szomjas György-portré Ha Szomjas György neve kerül említésre a magyar film iránt kicsit is elkötelezett fórumokon, két dolog azon nyomban felidéződik a beszélgetőkben. Az egyik: a műfajteremtő erővel bíró eastern kategória vászonra hívása; a másik: a szociografikus árnyaltságú, ámbátor humorral bíró témák egyéni képi szűrőn átszitázott ábrázolásai. Melyik a kedvenc Greenaway-filmed?
Kérem várjon, a nézőtér hamarosan újratölt irodalom, film, kiállítás 2015. január 12. hétfő 19:00 — 23:00 Előadóterem Müpa saját produkció A Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet digitális vetítéssorozata, a Müpamozi 2014 őszi válogatása azt a kérdést veti fel: milyen köntösben jelenik meg a vágy, az erotika és a meztelenség a magyar film történetében? Valóban Erósz mozgatja-e itt a szálakat? Mikor ruhátlanok a nők, és mikor a férfiak? Látunk-e életörömöt ezeknek a filmeknek az erotikus jeleneteiben? Hogyan tud bánni az erotikus próza szövegeivel a film közege? Mi erotikus: a teljes meztele... nség, az, ha csak egy árnyék jelenik meg a falon, vagy a harisnyatartóról lassan felhúzódó selyemkombiné? Milyen a szerelmi kultúránk, és hogyan függ ez össze a filmekben megjelenő valóságábrázolással? Mire használta fel a magyar film a meztelenséget az erotikus mozzanatok mellett? Készülhetnek-e ma "szerelmes filmek"? Réz András filmklubja többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Halász Jenő (Badár Sándor). Szomjas a forgatókönyvet operatőrével, Grunwalsky Ferenccel írta. Korábbi közös "lumpenfilmjeikhez", például a Könnyű testi sértés hez (1983) vagy a Könnyű vér hez (1990) hasonlóan ez a film is belülről, iróniával, mégis szeretettel ábrázolja a roncsemberek roncséletét, amelyből nincs kitörés, amelyet még a rendszerváltás sem tud megváltoztatni. "Mindenki harcol mindenki ellen […], a Nagy Berlini Fal végre ledőlt, de a hirtelen változás mindenkit megzavart, s ököllel és késsel egymásnak esnek" – meséli Szomjas a Filmvilágnak. Ebben a közegben a feszültség pillanatok alatt robban, a Totó-szelvény kitöltése, a piaci alkudozás, az udvari veszekedés, a féltékenységi vita rendszerint késelésbe torkollik. A kitörési kísérletek vége kontrollálatlan agresszió: ifjabb Halász Jenő felgyújtja saját apját, Kisjuhász Béla, a házmester saját feleségét túszul ejtve tör-zúz. Amilyen roncs itt az élet, ugyanolyan roncs maga az erőszak is: hamar saját paródiájává fordul át. Béla egy vágyálom-jelenetben váratlanul táncra perdül a megszelídítésére érkező doktornővel, Lajos (Blaskó Péter) hátában késsel besétál a kocsmába, italt rendel, kedélyesen elbeszélget Ádámmal, sőt még ő segít, amikor az rosszul lesz.
Az igazi nagy áttörést a gellérthegyi szabadtéri buli hozza meg, ahol a gyerekek őrjöngenek. Csaba (Eperjes Károly) most szabadult a börtönből: 28 hónapot töltött elzárva egy verekedés miatt. Mikor fiatal feleségéhez siet közös lakásukba, egy ismeretlen férfit talál ott, Miklóst (Andorai Péter). Éva, a később megérkező feleség (Erdős Mariann) emlékezteti Csabát, hogy már a börtönlátogatás alkalmával beszélt neki új barátjáról. Miklós szeretné, ha Csaba eltűnne a lakásból, de a fiú ragaszkodik a helyhez – és Évához is. Hárman élnek együtt tovább, állandó konfliktusok között. Miklós el akarja üldözni Csabát, ezért folyton provokálja. Egészen addig, amíg Csabának egyszer eljár a keze... Szomjas György bemutatkozó nagyjátékfilmje igazi műfajteremtő alkotás: ún. "eastern". Az 1830-as évek betyárvilágában játszódó mű főhőse Farkas Csapó Gyurka (Djoko Rosić), aki megszökik a börtönből, és visszatér a karcagi pusztákra, hogy bosszút álljon azokon, akik feladták. A nagygazdák Mérges Balázs csendbiztost (Bujtor István) bízzák meg az elfogásával, de a pusztai pásztorok a védelmezőt látják Gyurkában, mivel a gazdag, kapitalizálódó vármegye erősen korlátozza az életterüket.
Leplezetlenül, ezt a címet adta a MÜPA annak a filmklubnak, amit hétfőnként rendeznek meg Réz András ajánlásával. Tíz filmet mutatnak be, mindegyik magyar, és mindegyik azt bizonyítja, hogy nem csak gyomorszorítóan szomorúak a hazai szexjelenetek és meztelenkedések, van, amelyiknek komoly társadalmi üzenete is van. A filmklub Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjével indult, és az Érzékek iskolájával zárul majd január 26-án. Összeszedtük a filmklub filmjei közül a legjobb erotikus jeleneteket. Szeptember 15-én hétfőn kezdődött el a Leplezetlenül – A magyar filmek sokjelentésű erotikája című filmklub a Művészetek Palotájában, az első vetítés közel harminc embert érdekelt. A tíz magyar filmet bemutató filmklub célja az, hogy megmutassa, hogyan jelent meg negyed évszázadon keresztül a magyar filmekben a szexualitás, a nemiség és az erotika. Az első filmet, Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjét Réz András esztéta körülbelül harminc perces beszélgetéssel vezette fel. A filmklub hangulata ahhoz hasonlítható, mint amikor a gimnáziumban a legjobb fej magyar tanár kicsit tiltott, 18 év alattiaknak nem feltétlenül való témát próbál elmagyarázni egy-egy novellán vagy versen keresztül.
Nyócker, Szigony utca. Az ott lakók lepusztult bérházak, panellakások közé ékelt kocsmák és egy röfögő disznó sajátos szubkulturális miliőjében élnek. Az emberek jönnek-mennek, isznak, verekszenek a Gólya vendéglő környékén, a kukák közt. Mindenhol villongások, összecsapások, túszejtések. Szomjas György és Grunwalsky Ferenc szarkasztikus humorú filmjében hátat fordít a nagy rendszerváltó valóságnak, és töredezett metanyelven a profán létezés misztériumát beszéli el. A filmben a nemi aktus is ironikusan, expresszíven naturális. A hátulról zajló összecsapások után a kép gyanúsan szolarizálni kezd. Rendező: Művészetek Palotája, MaNDA Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni.
Színes, magyar, 89 perc, 1992 Magyar cím Roncsfilm – vagy mi van, ha győztünk? Eredeti cím Nemzetközi cím Junk Movie Román cím Filmul-epavă – sau ce se întâmplă dacă am câștigat? Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Zene Történet 1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Mindazonáltal a film egyetlen mozzanata sem utal e történelmi pillanat magasztosságára, ellenkezőleg, a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A film kópés gesztussal fordul a politikák számára megközelíthetetlen, profán, hétköznapi létezés misztériuma felé. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb Gólyának nevezett kocsmája és annak közvetlen környéke. A chaplini kisemberek világa ez. Bizonytalan, lecsúszott egzisztenciák élnek errefelé: munkanélküliek és alkalmi munkások, zöldségesek és taxisok, melegszívű svihákok és alkalmi szeretők. Csúfak és gonoszak, lágyszívűek és hirtelen haragúak.
Az április 7-én 80 éves korában elhunyt alkotónak hat filmjét is lehet streamelni a Filmión. Nézd meg a Kopaszkutyát, a Rosszembereket – vagy válaszd rögtön a legjobbat, a Roncsfilmet! A Rosszemberek a kiegyezés előtti dunántúli szegénylegények világát, végnapjait eleveníti fel korabeli újsághírek, néprajzi anyagok alapján. Gelencsér Jóskát (Derzsi János) és bandáját a nincstelenség, a nyomor, a bosszúvágy fűti. Egy rablás alkalmával Jóska felismeri és megöli az öccsét kivégeztető marcali bírót. Soromfai, a banda alvezére (Dörner György) eközben arra készül, hogy kegyelemért cserébe feladja a férfit a hajdani negyvennyolcas Hegyessy főszolgabírónak (Djoko Rosić)... Szomjas György kultuszfilmje egy rockzenekar történetét meséli el. A banda turnéja akadozik. Változtatni kell. A főnök felismeri az idők szavát: külvárosivá kell lenni, le kell menni kutyába – legyenek Kőbánya Blues Band! A fiúk ráállnak. Szereznek egy kutyát, felfedezik Billt, aki mindenkinek tetszik, durvább szövegeket írnak, és már az első koncert sikeres lesz.