Ázsia Vízrajza Térkép, 05.3. Ázsia Vízrajza - Földrajz

A Himalája és Transzhimalája közti tektonikus völgyben, Tibet DNy-i részén ered. A Gangesz: a Hindusztáni-alföld legnagyobb folyama, az Indusnál valamivel kisebb, de sűrűbb vízhálózatú, s bővizűbb. A Himalája D-i lejtőjén ered, mellékfolyói a Himalája D-i, illetve a Dekkán ÉK-i oldaláról futnak le. A Brahmaputrával közös deltát épít a Bengál-öbölben (kb. 80 000 km2-en). A pusztuló delta egyes ágai tölcsértorkolattá szélesedtek. Nyári hatalmas árvize termékeny alföldjén, gondosan művelt, sűrűn lakott területeket veszélyeztet. A hinduk szent folyója. Brahmaputra: Ázsia 5. legbővizűbb folyója Tibetben ered, az Indus eredetének közelében, a Himalája és a Transzhimalája között. Felső szakaszát Cangpo-nak nevezik. Az Indushoz hasonlóan hatalmas keresztvölgyben töri át a Himaláját. Délnyugat-Ázsia vízrajzilag lefolyásos tengerparti vidékekre és lefolyástalan medencékre különül. Az Arab-félszigeten nagyobb állandó vízfolyás nem alakult ki. Vízhálózata ritka. Az időszakos folyói a vádik. Esőzések idején szállítanak csak vizet, különben szárazak.

Ázsia Vaktérkép
Ázsia vízrajza: tengerek, tavak és folyók - Tudomány - 2022
Ázsia vízrajza - YouTube
Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis
05.3. Ázsia vízrajza - Földrajz

Ázsia Vaktérkép

Ázsia vízrajza: tengerek, tavak és folyók - Tudomány - 2022

Az ázsiai oldalon fürdik India, Srí Lanka, Banglades, Pakisztán, Izrael, Palesztina, Szaúd-Arábia, Omán, Jemen, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Irán, Kuvait, Irak, Maldív-szigetek, Burma, Thaiföld, Malajzia, Szingapúr és Indonézia. - Lagos Kaszpi-tenger A Kaszpi-tenger 371 000 négyzetkilométernyi területtel a világ legnagyobb tava. Ez egy endorheikus sósvizű tó, amelynek egyik fő tápláló folyója a Volga. Partjain Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán fürdik. Ez a tenger energetikailag fontos, mert fontos földgáz- és olajkészletei vannak. Bajkál-tó Az Oroszországban található Bajkál-tó tektonikus eredetű, területe 31 722 négyzetkilométer. Ez a világ legnagyobb édesvizű tava, valamint Ázsia egészének legmélyebb tava. A Föld bolygó édesvízfelszínének körülbelül 20% -át tartalmazza. A világörökség részét képezi, amelyet az UNESCO nyilvánított. Baljash-tó Ez egy endoreés típusú tó, amely teljes egészében Kazahsztánban található. Területe 16. 996 négyzetkilométer.

Ázsia vízrajza - YouTube

A tavat legalább hét folyó táplálja, és két részre oszlik, amelyeket a Saryesik-félsziget jelöl. Tőle nyugatra a vizek édesek és sekélyek, míg keleten sósak és mélyek. Hivatkozások (s. f. ). 7 látványos tó Közép-Ázsiában. Karavánisztán. Helyreállítva a webhelyről Chandrasekhar, S, Nikolaevna N. és mások. (2017). Ázsia. Encyclopædia Britannica, inc. Helyreállítva a webhelyről. Aquae Alapítvány. (s. Ázsia fő folyói. Aquae Campus 2017. Noriega Editores Group. (2008). Világatlasz panoráma. Mexikóváros, Mexikó: Szerkesztőségi Limusa. Jones, C. (2013. november 20. 7 legszebb tavak Ázsiában. Cristina ötletei. Lye, K. és Steele, P. (2007). A világ atlasza. Barcelona, Spanyolország: Parragoon. Rivers Of Asia - Térkép és részletek. Worldatlas. Helyreállítva a webhelyről.

Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis

Észak-Ázsiában a legnagyobb folyók az Ob, a Jenyiszej, a Léna és az Amur. Főleg a közlekedésben és a villamosenergia-termelésben jelentős a szerepük. Közép-Ázsia nagy kiterjedésű területeiről egy folyó sem ömlik a tengerekbe és az óceánokba. Az ilyen térségeket lefolyástalan területeknek nevezzük. A folyók tavakba torkollnak – amelyekből egy további folyó sem szállítja a vizet a tengerbe –, néhol pedig fokozatosan a sivatagban tűnnek el. Egyes ilyen tavak sós vizűek, és a térképen a kék szín más árnyalatával különböztetik meg őket. Ázsia lefolyástalan területein a folyók ilyen példája az Amu-darja és a Szir-darja, amelyek az Aral-tóba torkollnak. A kontinensnek kevés tava van, azok is főként a lefolyástalan területeken találhatók ( Kaszpi-tenger, Aral-tó, Balkas-tó, Lop nor-tó, Iszik-köl stb. ). Európa és Ázsia határán terül el a világ legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger, melynek vize sós. A múltban a világóceán része volt. A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, legmélyebb pontján 1642 m mély.

05.3. Ázsia vízrajza - Földrajz

Bangladeshi sziámi ikrek
Ázsia vízrajza – Wikipédia
Ázsia éghajlata, növényzete, vízrajza - YouTube
Ázsia vízrajza térkép

B Kvíz szerző: Foldikui Ázsia országok Kontinens szerző: Laszlojulcsi szerző: Strauszt74 szerző: Eratom4 Ázsia térkép szerző: Csongieszinger 1.

A Tibeti-magasföldig is fölhatoló vízgyűjtő vidék, több nagy folyót, folyamot is táplál: a Föld 2. leghosszabb folyóját, a 6300 km hosszú Jangcét (Csancsiangot); az 5464 km-es Sárga-folyót (Huanghot), amely a Föld 5. leghosszabb folyama; az Amurt és a dél-kínai Hszi-csiangot. A folyók vízjárása az éghajlatnak megfelelően ingadozó, a Hszi-csiang kivétel. A szubtrópusi monszun területeken hömpölygő folyók télen kevés vizet szállítanak, míg nyáron áradásukkal veszélyeztetik környezetüket. A nyári magasvízállás megkönnyíti az alföldeken lévő öntöző csatornák vízellátását, a szántók elárasztását. A sok hordalékot szállító folyók termékeny iszapjukkal nemcsak a szántókat lepik be, hanem saját medrüket is gyorsan feltöltik, így állandó árvízveszélyt jelentenek. Kelet-Ázsiában építették meg a Föld leghosszabb (1780 km) mesterséges csatornáját, a Nagy-csatornát, ami a Jangcét és a Sárga-folyót köti össze. Itt építették meg a Jangce medrében a világ legnagyobb gátrendszerét (500 km hosszú) és 18 200 MW-os erőművét: a Három Szurdok Gátat, több mint 1, 3 millió ember áttelepítése árán, 2009-ben adták át.