Talentum Baptista Általános Iskola
Az utóbbi hónapokban – a begyűrűző válság hatásaként – megszaporodtak a létszámleépítések a versenyszférában. A munkáltatói oldalról azonban kevesen tudják, ha viszonylag rövid idő alatt a csoportos létszámleépítés mellett döntenek, akkor jelentős többletkötelezettséggel is számolniuk kell. A tömeges leépítések – munkajogi szakkifejezéssel a csoportos létszámleépítések – szabályai az uniós normákhoz igazodnak Magyarországon is. A szabályozás célja, hogy a munkaügyi hatóságok megfelelő időben fel tudjanak készülni a munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők problémáinak kezelésére. Csoportos elbocsátások létszámkorlátjai A csoportos létszámleépítés fogalma a munkáltatónál átlagosan foglalkoztatott munkavállalókhoz kötődik. Akkor kell alkalmazni az erre vonatkozó szabályokat, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt 30 napon belül kíván megválni dolgozói egy részétől. A munkáltató működésével összefüggésben számtalan ok vezethet csoportos létszámcsökkentésre, így pl. egyes tevékenységek megszüntetése, a korábban ellátott feladatok csökkenése, munkakörök összevonása költségcsökkentés céljából, üzemek, gyárak bezárása akkor is, ha ezzel egyidejűleg a munkáltató máshol nagyobb beruházást valósít meg.
M. 6. ). Ennek kimondásakor a Kúria az Európai Bíróság gyakorlatát vette alapul. A vizsgált ügyekből megállapíthatóan a bírói gyakorlat támaszkodott a Legfelsőbb Bíróság korábbi, kiterjesztő jogértelmezési gyakorlatára, és az ügyek többségében kimondta a jogutódlást. A korábbi Mt. alapján kialakított bírói gyakorlatot a bíróságok az új Mt. hatálya alatt is irányadónak tekintik és hivatkoznak az Európai Bíróság által elbírált ügyekben kidolgozott, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek, vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelvet értelmező gyakorlatára. Az Mt. 36. § (1) bekezdésében tovább él a Legfelsőbb Bíróság mindvégig következetes gyakorlata, mely szerint nem a munkáltatók megállapodásához, hanem a gazdasági egység tényleges átvételéhez köti a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek átvállalását. A munkáltatói jogutódlással összefüggő ítélkezési gyakorlatban vitás, hogy mi a helyzet, ha a munkaviszonyt a jogutódlás bekövetkezése után a jogelőd munkáltató szüntette meg.
Amennyiben a felek a konzultáció során megállapodást kötnek, ezt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is. Ha a munkáltató megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet fenti jogait, ennek megállapítása végett bírósághoz lehet fordulni. A bíróság nyolc napon belül dönt nem peres eljárásban, ez a döntés azonban nem befolyásolja a létszámleépítést, csak annak megállapítására korlátozódik, hogy a munkáltató nem tartotta be a munkáltatói érdekképviseletekre vonatkozó konzultációs szabályokat. A munkáltatónak a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozat közlését megelőző 30 nappal írásban kell értesítenie a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot. A tájékoztatásban szerepelnie kell az érintett munkavállalók személyi adatainak, szakképzettségének, utolsó betöltött munkakörének és átlagkeresetének is. Az érintett munkavállalókat szintén még a felmondás közlését megelőző 30 nappal kell tájékoztatni a döntésről, s a tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és a munkaügyi központnak is.
A munkavállaló tájékoztatása A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a felmondás vagy a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú felmondásának közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatnia kell. A felmondás és az azonnali hatályú felmondás a tájékoztatást követő 30 nap eltelte után közölhető. A tájékoztatási kötelezettség megsértésével közölt felmondás jogellenes. Figyelem! A munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén nincs ilyen tájékoztatási kötelezettség! A tájékoztatás időpontjának további jelentősége van, ugyanis, ha a munkavállaló a tájékoztatás időpontjában felmondási tilalom hatálya alatt áll, akkor jogszerűen nem lehet neki felmondani. Viszont például, ha a létszámleépítésről való tájékoztatáskor a munkavállaló még nem volt várandós, de a felmondáskor már az, a munkaviszonyát jogszerűen meg lehet szüntetni. A felmondási tilalomról a következő linkre kattintva olvashat többet: Kötelező-e csoportos létszámleépítés esetén plusz juttatást adni a munkavállaló részére?
Alternatívák a munkavállalók megtartására Nem feltétlenül az elbocsátás a legjobb módszer a költségcsökkentésre, hiszen amellett, hogy a munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg számos egyszeri költséggel is számolni kell (például végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset), később pedig az új munkaerő felvétele és betanítása akár többe is kerülhet. Éppen ezért érdemes elgondolkodni különösen a nehezen helyettesíthető vagy pótolható, speciális szaktudású munkatársak megtartásán. Szóba jöhet a csökkentett munkaidő, a munkakörmegosztás, illetve egyes személyi jellegű juttatások megvonása is annak érdekében, hogy a csökkenő megrendelés mellett is továbbfoglalkoztassák alkalmazottjaikat. A kölcsönzöttek a legkiszolgáltatottabak A létszámleépítés során a legkiszolgáltatottabb helyzetben a kölcsönzött munkavállalók vannak, hiszen rájuk számos munkajogi védelem nem vonatkozik. Létszámleépítés kapcsán például nem jogosultak végkielégítésre, és felmondási idejük is 30 napban van maximálva.
Abban az esetben, ha a munkavállaló e két körülményről a felmondás közlését követő tizenöt napon belül tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján betegség miatti keresőképtelenség esetén nem illeti meg felmondási védelem a munkavállalót. Ilyen esetben a munkáltató közölheti a felmondást a munkavállalóval, de a felmondási idő késleltetve, legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon, legkésőbb pedig a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. Az Mt. szerint a felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén is megilleti a munkavállalót. Csoportos létszámcsökkentés esetén a védelem alkalmazása szempontjából az az időpont irányadó, amikor a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót tájékoztatja. Lényegében a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésről hozott döntéséről először írásban tájékoztatnia kell a létszámleépítésben érintett munkavállalókat.
Majd a döntésről a felmondás, illetve a határozott idejű munkaviszony elszámolási viszonnyá alakításával történő azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal ugyancsak tájékoztatni kell az állami foglalkoztatási szervet. A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a felmondás vagy a határozott idejű munkaviszonyt elszámolási viszonnyá alakító azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatnia kell. A felmondás és az azonnali hatályú felmondás a tájékoztatást követő harminc nap elteltét követően közölhető, a tájékoztatási kötelezettség megsértésével közölt felmondás jogellenesnek minősül. Felmondási tilalmak és korlátozások csoportos létszámcsökkentés esetén Az általános szabályoktól eltérően a munkavállalót védő felmondási tilalmak fennállását a csoportos létszámcsökkentés esetén nem a felmondás közlésekor kell vizsgálni, hanem a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés érintett munkavállalóval való közlésének idején.