Talentum Baptista Általános Iskola
A kitüntetéssel a női orvosok-kutatók munkásságát ismeri el az egyetem.
Ekkor letette a szülésznői vizsgát; az otthonában nyitott rendelő kapuján ott állt a felirat: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. Házassága időközben végleg felbomlott, s miközben betegek sokaságát kezelte, anyagi nehézségekkel küzdött. Ekkoriban írta A nők munkaköre című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, ami a nők egyenjogúsítását tűzte célul. "A tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik" 1887-ben végre hozzá illő társat talált: férjhez ment az eozinmázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez. Férje kérésére és buzdítására felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években is folytatta a küzdelmet orvosi oklevelének elismertetéséért, ami ekkorra már a nők általános problémáját jelentette. 1895-ben végre királyi rendelet született arról, hogy nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat Magyarországon. Hugonnai Vilma 1896-ban újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, s 1897. május 14-én, diplomája megszerzése után húsz évvel, 50 évesen orvosdoktorrá avatták.
Így Vilma ismét beadta orvosi diplomája honosításának kérelmét, amelyre tizennyolc esztendei várakozás után, ötvenedik évéhez közeledve végre kedvező választ kapott. 1897. május 14-én pedig a pesti egyetem – elsőként a nők közül – gróf Hugonnai Vilmát ünnepélyesen orvosdoktorrá fogadta. A siker utáni évek Példáját ezek után már egyre többen követték, sorra iratkoztak be ifjú hölgyek az orvosi fakultásra. A 20. század elején már csaknem százra emelkedett a diplomás, praktizáló nők száma ebben a különösen szép, nehéz hivatásban. A siker után Vilma újult erővel vetette bele magát az elméleti és a gyakorlati munkába. Most is a nők egészségügyi képzése, az ápolónő- és bábaképzés területe, az egészségügyi felvilágosítás, az egészség megőrzésének természetes útja érdekelte, de az 1900-as években is ismételten szót emelt a nők egyenjogúsága érdekében. Pedig magánéletében történtek tragédiák; lánya fiatalon meghalt, majd pedig társát, Wartha professzort is elvesztette. Energiái azonban nem fogyatkoztak.
Kilencven éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnay Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Írásai és előadásai az egészségügyi felvilágosítás szükségességének felismerését dokumentálják. Szemben állt azokkal az orvosokkal, akik féltették praxisukat attól, ha az egészség megőrzésének, a betegek ápolásának tudományából az egyszerű emberek ismereteket szereznek. Az említett elfoglaltságai ellenére Vilma sosem tett le arról, hogy Magyarországon orvosnőként dolgozhasson. Miután a Mária Dorottya Egyesület memorandumot terjesztett be Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez, aki 1894-ben felkérte a budapesti orvosi kar tanárait, hogy hozzanak döntést: megnyitják-e az orvosi pályát a nők előtt. A tanács igent mondott, így az 1895. évi Királyi Rezolúció megengedte a nőknek, hogy tanulmányokat folytassanak a filozófiai, orvosi és gyógyszerészi karokon. Intézkedtek a külföldi diplomák honosításában is. Ferenc József császár és király november 19-én, felesége, Erzsébet névnapján írta alá az erre vonatkozó rendeletet. Hugonnai Vilmának a vizsgabizottság a honosításhoz három szigorlatot látott elő.
1880-ban, Hugonnai Vilma kérelme kapcsán az egyetem orvosi fakultásának tanári testülete úgy döntött, hogy sem a nők képességei, sem az orvosi pálya jellege nem indokolja a nők távoltartását. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter Hugonnai Vilmának megadta a rendkívüli engedélyt a tanulmányok előfeltételeként megjelölt érettségi letételére (Vilma harmincnégy évesen, második magyar nőként érettségizett), a diploma honosítását azonban megtagadta. Az orvosnő így ír emlékirataiban: mind a két audientzán, melyekben a kegyelmes Urnál részesültem, hangsúlyoztatta, hogy "a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal" (... ) De meg micsoda alapokon nyúgodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyenleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke. " Addigra férjével végképp megromlott a viszonya, így megindították a válást, ami bonyolult procedúra volt, és két évig tartott. Már külön éltek, amikor a megözvegyült Wartha Vince vegyész-akadémikus az első férfi páciensként felkereste a doktornőt.
Az első világháború ugyanis komolyan felvetette a nők egészségügyi tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen. Házasságai és leszármazottjai [ szerkesztés] Alig 18 évesen férjhez ment szilasi és pilisi Szilassy György (* 1831. –† Mácsa, 1899. augusztus 22. ) földbirtokoshoz; [8] 1886 -ban hivatalosan is elváltak. Ebből a házasságból született Szilassy György (* Pánd, 1866. november 4. –† Budapest, 1939. december 16. ), gazdasági felügyelő, a Johannita Rend lovagja. [9] Felesége csallóközmegyercsi Szabadhegy Gizella. Szilassy Kálmán (*Pánd, 1868. január 17. –†Pánd, 1868. február 7. ) [10] [11] 1887 -ben férjhez ment dr. Wartha Vincéhez (* Fiume, 1844. július 17. –† Budapest, Kőbánya, 1914. július 20.
rész, nem kevésbé a III. Az utolsó rész a legrövidebb, de az anyáknak nélkülözhetetlen. " Magánélete azonban tragikusan alakult; 1908-ban elvesztette lányát tbc-ben, férje pedig Parkinson-kórban meghalt. Wartha Vince halála utáni időkből alig tudunk valamit életéről. Az első magyar orvosnő gyógyító hivatásától élete végéig nem szakadt el. Amikor kitört az első világháború, 67 évesen végezte el a dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor által vezetett hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, sebesülteket látott el és segített az ellátás szervezésében: orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra. Munkájáért 1915-ben magas állami kitüntetéssel, a II. osztályú érdemjellel tüntették ki. Utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halálakor több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. 2010-ben a Semmelweis Egyetem az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról elnevezett díjat alapított az esélyegyenlőség érdekében.
1880-ban magánúton legalább sikerült leérettségiznie. Férjével addigra nagyon megromlott a viszonya, azonban két évbe telt mire sikerült elválniuk. Első páciensei között találkozott Wartha Vince vegyészmérnökkel, akivel egymásba szerettek, és házasságot kötöttek. Egy közös lányuk született, Wartha Vilma. Harca a női jogokért Hugonnai Vilma hangsúlyt fektetett az egészségügyi nevelésre, ezért a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat. Küzdött a nők egyenjogúságáért, megírta a A nők munkaköre című tanulmányát a munka és családi élet egyensúlyáról, valamint a leányok iskoláztatásának fontosságáról. A Természettudományi Közlöny levelező rovatában egészségügyi kérdésekre válaszolt cikkeiben. Veres Pálné intézményében, az Országos Nőképző Egyesületben is fontos szerepet vállalt: betegápolást, gyermekgondozást, fertőző betegségekkel kapcsolatos tudnivalókat oktatott, de a mindennapos higiénia, a testápolás és egészséges étrend fontosságát is hirdette. 1895-ben elérkezett a várva várt pillanat a törvény lehetővé tette a nők számára is az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karok látogatását, sőt a külföldön megszerzett diplomák honosítását is.