Talentum Baptista Általános Iskola
Koménosz bizánci császár felesége lett. 1081-ben Salamon hivatalosan is lemondott a trónról, ezután visszakerültek a koronázási jelvények az uralkodóhoz, a hagyomány szerint Lászlót ekkor újra megkoronázták. Ezt követően nyílt lehetősége külpolitikája megvalósítására. Nem volt rá veszéllyel immár és pápától is eltávolodott, lévén Róma a pápai hűbért várta el a támogatásért cserébe, László erre azonban nem volt hajlandó. A magyar királyság első hódító háborúja fűződik Lászlóhoz: 1091-ben nővére, a horvát király özvegyének hívására megszállta először Szlavóniát, majd Horvátországot is. Élete végén a keresztes hadjárat gondolatának egyik fő támogatója lett, de nem érte meg az első hadjáratot, 1095. július 29-én elhunyt. Somogyvárott temették el, innen vitték át a testét Nagyváradra. Szentté 1192-ben avatták. Pénzverés a ázadi Magyarországon Az ókorig visszavezethető legrégibb pénzverés a kalapáccsal történő kézi verés volt. Ennek az volt a lényege, hogy két különálló, henger formájú verőtőbe belevésték az éremképet.
Árpádházi Szent László király (kb. 1040 – 1095) Szent László, Szent István mellett a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy,, lovagkirály" és hogy,, szent". Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte felőt. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csakőt uralomra nem segítette.
Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a szabadokon belüli megkülönböztetésül, a nemes (nobilis) kifejezés. Szent László ábrázolás a Képes Krónikában Másodszor kiadott törvénykönyve (II. számú) 1077 után született. Ebben is a magántulajdon védelme kapta a legfőbb szerepet: tyúkon felüli érték, illetve tíz dénárnál nagyobb értékű lopás miatt ezen törvénykönyv alapján már a tolvajt halálra kellett ítélni. Enyhébben ítélik meg a gyilkost, mert csak vagyonelkobzás lett a része. Ebből látszik, hogy tulajdonképpen nagyobb volt a tulajdon értéke, mint az emberi életé - ez utóbbi esetben a vérdíj érvényes. Kétharmadot adnak a megölt ember rokonainak, egyharmadot a gyilkos feleségének és gyermekeinek. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Az egyházi rendű tolvaj büntetése kisebb, mint a világiaké. A harmadszor kiadott törvénykönyve (tévesen I. számú) a bevezető szerint 1092. május 20-án kelt a szabolcsi zsinaton, melyen a király elnökölt.
Ezt követően betört Bizánc területére, és elfoglalta a Morva és a Drina folyók közti földet, Szerém és Belgrád várakkal együtt. Az utódlás kérdése Élete utolsó hónapjaiban Szent László arra készült, hogy a Szentföldre megy, melynek felszabadítására érdeklődését 1093-ban IV. Vilmos toulouse-i gróf keltette fel, aki útban a Szentföldre Bodrog várában felkereste. Az időközben kitört cseh trónviszály azonban itthon marasztalta, s arra késztette, hogy rokona és egykori szövetségese, a cseh Ottó herceg fiának, Konrád brünni morva hercegnek nyújtson katonai segítséget II. (Přemysl) Břetislav cseh fejedelem ellen. E hadjáratban betegedett meg. Halálát megérezve örököséül testvére, Géza fiai közül Kálmánt választotta, amivel óriási bonyodalmakat okozott. A testvérek közül ugyanis egészen addig a fiatalabbikat, Álmost szánta a trónra. Az idősebbik fiút Kálmánt egyházi pályára készítették fel. Kálmán így egyházi neveltetést kapott és papi műveltséget szerzett, ami abban a korban messze meghaladta a nemesek, sőt uralkodók műveltségét is.
Kálmán kiemelkedő sikereket ért el a Tengermelléken – ahogyan akkor Horvátországot és Dalmáciát együttesen nevezték –, és 1105-ben seregével megszállta a dalmát területeket. Dalmácia élére a király helytartót, bánt nevezett ki. A magyar hódítás lett a nyitánya a Dalmáciáért évszázadokon keresztül folyó magyar-velencei fegyveres rivalizálásnak. Kálmán király alakja a Képes Krónikában "Kálmán, Géza király fia, sietve visszatért Lengyelországból, megkoronázták, és a hercegséget teljes egészében átengedte Álmos hercegnek. Az ő idejében sok gonoszságot követtek el, mint majd az alábbiakból kiderül… Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és tanulékony… Az Úr ezeregyszáztizenharmadik évében a császár Álmos herceg érdekében hatalmas hadsereget mozgósított, és Magyarország határvidékére vonult, hogy tárgyaljon a királlyal, és békét szerezzen köztük. Ez meg is történt. A király pedig rengeteg ajándékot küldött a császárnak, és az így megtisztelve, visszatért hazájába.
Henrik német-római császár (ur. 1056-1106) támogatásával – kezdetben Moson környékén rendezkedett be. László helyzetét nehezítette, hogy a hatalomra áhítozó Salamon felajánlotta hűbérül Magyarországot a császárnak, tehát Henrik támadása állandó veszélyként fenyegetett. A regnáló király mozgásterét ez a
Csak a 11. század második felében és a 12. században kezdett megszilárdulni ott is az új rend, amely azonban később a tatárjárás pusztításaival és a kunok betelepülésével ismét felborult. – Akkor kijelenthető, hogy a klasszikus feudális hatalmi struktúra a késő középkorig nem volt jelen az Alföldön? – Úgy tűnik, hogy a 12. századtól eltekintve ez bizonyos értelemben valóban így igaz. Ez sok mindenben tükröződik: nincsenek várak az Alföldön, jóval kevesebb volt a monostor, nem épültek városok, mert egész egyszerűen nem volt meg mögöttük az a gazdasági, társadalmi, kulturális, szakrális háttér, ami megvolt a Dunántúl vagy éppen a Felvidék egyes részein. Munkácsy Mihály Honfoglalás (Árpád) című festménye, részlet (Forrás:) – Akkor az Alföld volt a kiépülő magyar állam leggyengébb régiója. – Igen. Nem véletlen, hogy a 11. század közepén a Vata-féle pogánylázadás is az Alföldről indult. Amíg a Dunántúl, a Felvidék és részben Délvidék már régen krisztianizált területnek számított, addig az Alföldön a keresztény térítés is kevésbé tudott előrehaladni.
(Ezért nevezték később " könyves Kálmánnak " utalva könyvekből szerzett, királyokhoz mérten magas tudására. ) László haldoklásának idején Kálmán épp Lengyelországban tartózkodott, ahová Szent László pápa-ellenes politikája miatt, tüntetőleg távozott. A megváltozott végrendelet miatt azonban haza kellett sietnie. Meglepődött László döntésén, de végül elfogadta azt a koronával együtt. Álmos már kevésbé törődött bele az új helyzetbe és egész életében testvére ellen lázadt. (Álmos még Kálmán halála után, annak fia, II. István ellen is fellázadt. ) Szent László legutolsó, utódlását érintő döntésétől függetlenül - mely talán egy főúri hatalmi érdekcsoport hatására történt - egy tartalmas, izgalmas és hazánk szempontjából fontos uralkodási időszakot maga mögött hagyva, 1095. július 29-én a cseh-magyar határ közelében távozott az élők sorából, alig 49 évesen. Harmat Árpád 2020. 01. 18. 17:52